Grievous, aki Qymaen jai Sheelal néven született, a Független Rendszerek Konföderációja Droid Hadseregének kiborg legfelső parancsnoka volt a klónok háborúja nagy részén. Grievous eredetileg kaleesh volt a Kalee bolygóról, ahol fiatalkorát töltötte. A kaleeshek hukok elleni konfliktusa idején Qymaen jai Sheelal gyorsan kitanulta a háború művészetét egy féregvető puska mögött. Gyorsan hatalmas számú hukot ölt meg, népe félistenként tisztelte. Később megismerkedett a nőstény kaleesh Ronderu lij Kummarral, egy kardforgató mesterrel. Nagyon szoros kapcsolat épült ki közöttük, mielőtt a nő meghalt volna a hukok kezétől. Az összetört szívű Qymaen jai Sheelal ekkor Grievousszá nevezte át magát, és az összes dühét a hukokra eresztette. Elit csapatai segítségével kiűzte a hukokat a Kaleeről, majd az ő szülőbolygójukat is meghódította. A hukok a Galaktikus Köztársasághoz fordultak segítségül, és a kaleesheket a jedik közreműködésével visszaűzték a Kaleere.
Elszántan, hogy segít népén Grievous elfogadta az Intergalaktikus Bankár Klán ajánlatát zsoldosként. Bár, miután megtudta, hogy a hukok megtámadták a Kaleet, hazaindult, hogy bosszút álljon. Az IBK igazgazó San Hill konzultálva szövetségesével, Dooku gróffal, a Konföderáció vezetőjével, egy bombát helyezett el Grievous siklóján, a Martyron. A kaleesh súlyosan megsebesült, de életben maradt, így Hill bevégezhette tervét. Grievoust egy kiborgként építették újjá, és Dooku felé egy lehetséges döntő fegyverként mutatták be a gróf által vizionált következő háborúra.
Grievous lett a legfelső parancsnok, és a klónok háborújának első három évében a Köztársaság csapatait pusztította. A tábornokot maga Dooku képezte a fénykardforgatás művészetére, aki egyben Sith Lord is volt. Grievous gyorsan tanult, és hamarosan a galaxis egyik legjobb vívója lett. IG-100 Magna testőrei segítségével sok jedivel végzett. Ő vezette a szeparatisták csapatait a hypori csatában, ahol fény derült a létezésére. Sok csatában, mint a faleeni csata vagy a togoriai csata a Konföderáció az ő vezetésének köszönhetően aratott győzelmet. A félelmetes kiborg sokat szívét görcsbe rándotta a Durge Lándzsája Hadművelet során, amikor a Magvilágokra támadt.
YE 19-ben Grievous vezette a Konföderáció Flottáját a coruscanti csatában, melyet a Köztársaság központja ellen indítottak. Grievous több jedivel is végzett, majd elrabolta Palpatine főkancellárt, a Köztársaság vezetőjét. Ámbár, mielőtt a tábornok zászlóshajója a hipertérbe ugorhatott volna, megérkezett a Köztársasági Flotta és a kancellárt Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi jedi lovagok kiszabadították, egyben megölve Dooku grófot. Grievous a peremvidékbeli Utapaura menekült, ahol megpróbálta újraszervezni csapatait, bár a Konföderációt súlyos veszteség érte Dooku halálával. Nem sokkal megérkezése után Grievous elesett az utapaui csatában Kenobi által, és a Konföderáció hamarosan összedölt. Valamivel halála után testét arra használták, hogy megépítsék a droid harcos N-K Necrosist, aki magát Grievous reinkarnációjának tekintette. Ugyanakkor a droidot nem sokkal megépítése után néhány űrhajós elpusztította.
szerkesztés
Életrajz
[szerkesztés]
Fiatalkora
Bár a kiborg tábornokként, Grievousként érte el félelmetes hírnevét, Qymaen jai Sheelal eredetileg szerves kaleesh volt. Ezek a Kalee bolygó hüllő őslakosai voltak, az éhség és háború súlytotta világé, amit a Galaktikus Köztársaság igazságszolgáltatása soha nem ért el. Generációkon keresztül bejelentés nélkül támadták őket a technológiailag fejlettebb rovarszerű, agresszív yam'riik (vagy ahogy a kaleeshek hívták, hukok vagy lélektelen bogarak), akik rabszolgasorba taszították a kaleesheket. Sheelal akkor született, mikor a hazája egy konfliktusba sodródott, amit huk háborúnak hívtak, ezért a hukok iránti gyűlölettel nőtt fel.A titokzatos apja, hogy ,,helyes" irányba terelje fia dühét, megtanította őt a féregvető puska használatára. A fiatal Sheelal kíválló harcos lett fejben és rengedeg fegyverrel egyaránt; nyolc éves korára tapasztalt mesterlövész volt, több mint negyven legyilkolt hukkal dicsőséglistáján. Huszonkét éves korára annyi hukkal végzett, hogy népe félistenként tisztelte.
Sheelal legközelebbi elvtársa egy a kaleesh harcos és zsoldos Ronderu lij Kummar volt. A legendák szerint kapcsolata a vad és tapasztalt kardforgatónővel az álmában kezdődött, amikor Sheelal magát a Kunbal dzsungelben látta, miközben lig kardokkal egy vad mumuu ellen harcolt. Ezért felvette a mumuu vadász maszkját, hogy beteljesítse az álmát, de a dzsungelben mumuu helyett Kummarra akadt. Rájött, hogy valójában nem magát látta, hanem a nőt, aki karabbac maszkban és iker lig kardokkal vívott. Azóta kettejük párja az ősi kaleesh példabeszéd az álmodó/álmodott élő manifesztációja lett.
Kapcsolatuk valódi természete nem tisztázott. Néhányan azt mondják, hogy Kummar volt Sheelal rég elveszített féltestvére, néhányan azt, hogy valójában a szeretője volt. Bármi is az igazság, kapcsulatuk, miután egyesültek teljes és szent volt. Kummar tanította Sheelalt, hogyan vívjon, cserébe ő az erős czerka idegen puska használatára. Mindketten maszkot viseltek, Kummar a karabbac koponyát, Sheelal a mumuu koponyát, amit apjától örökölt, aki a hukok ellen halt meg. Mindketten legendák lettek, két félisten, akiket az ősök áldottak meg. Ketten keresztülverték magukat a huk betolakodókon végeláthatatlan hadjáratok során. Bár míg legyőzhetetlenek voltak együtt, külön-külön ez nem volt elmondható róluk. Egy csata során a Kalee partjain a kettőst szétválasztották. Kummart egy szöges nyíl megölte, és a teste a Jenuwaa tengerbe esett. Sheelal, arra is képtelenül, hogy testét kimentse a vízből kétségbeesésbe és mély depresszióba esett. Vígasztalhatatlanul egy veszélyes útra válalkozott az Abesmi óceánon keresztül egy sziget-monolithoz távol a kontinenstől. Itt arra kérte az isteneket, hogy emeljék ki a lányt hullámsírjából, azért hogy utoljára lássa őt, de az istenek némák maradtak.
Sheelal bánatát abban temette, amibe tudta. Tíz felesége volt és harminc gyereket nemzett, de egyikük sem volt képes betölteni a Kummar halálával képződött űrt a lelkében. Később rájött, hogy az a sorsa, hogy egész életében gyászolja a lányt. Ezzel Qymaen jai Sheelal leszámolt korábbi énjével, és egy sokkal hozzáillőbb nevet vett fel, hogy örökké búlosjon, pont ő, aki nem egyedüllétre volt hivatva. Grievous tábornok lett, az egész életében összetört szívű.
Elszántan, hogy segít népén Grievous elfogadta az Intergalaktikus Bankár Klán ajánlatát zsoldosként. Bár, miután megtudta, hogy a hukok megtámadták a Kaleet, hazaindult, hogy bosszút álljon. Az IBK igazgazó San Hill konzultálva szövetségesével, Dooku gróffal, a Konföderáció vezetőjével, egy bombát helyezett el Grievous siklóján, a Martyron. A kaleesh súlyosan megsebesült, de életben maradt, így Hill bevégezhette tervét. Grievoust egy kiborgként építették újjá, és Dooku felé egy lehetséges döntő fegyverként mutatták be a gróf által vizionált következő háborúra.
Grievous lett a legfelső parancsnok, és a klónok háborújának első három évében a Köztársaság csapatait pusztította. A tábornokot maga Dooku képezte a fénykardforgatás művészetére, aki egyben Sith Lord is volt. Grievous gyorsan tanult, és hamarosan a galaxis egyik legjobb vívója lett. IG-100 Magna testőrei segítségével sok jedivel végzett. Ő vezette a szeparatisták csapatait a hypori csatában, ahol fény derült a létezésére. Sok csatában, mint a faleeni csata vagy a togoriai csata a Konföderáció az ő vezetésének köszönhetően aratott győzelmet. A félelmetes kiborg sokat szívét görcsbe rándotta a Durge Lándzsája Hadművelet során, amikor a Magvilágokra támadt.
YE 19-ben Grievous vezette a Konföderáció Flottáját a coruscanti csatában, melyet a Köztársaság központja ellen indítottak. Grievous több jedivel is végzett, majd elrabolta Palpatine főkancellárt, a Köztársaság vezetőjét. Ámbár, mielőtt a tábornok zászlóshajója a hipertérbe ugorhatott volna, megérkezett a Köztársasági Flotta és a kancellárt Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi jedi lovagok kiszabadították, egyben megölve Dooku grófot. Grievous a peremvidékbeli Utapaura menekült, ahol megpróbálta újraszervezni csapatait, bár a Konföderációt súlyos veszteség érte Dooku halálával. Nem sokkal megérkezése után Grievous elesett az utapaui csatában Kenobi által, és a Konföderáció hamarosan összedölt. Valamivel halála után testét arra használták, hogy megépítsék a droid harcos N-K Necrosist, aki magát Grievous reinkarnációjának tekintette. Ugyanakkor a droidot nem sokkal megépítése után néhány űrhajós elpusztította.
szerkesztés
Életrajz
[szerkesztés]
Fiatalkora
Bár a kiborg tábornokként, Grievousként érte el félelmetes hírnevét, Qymaen jai Sheelal eredetileg szerves kaleesh volt. Ezek a Kalee bolygó hüllő őslakosai voltak, az éhség és háború súlytotta világé, amit a Galaktikus Köztársaság igazságszolgáltatása soha nem ért el. Generációkon keresztül bejelentés nélkül támadták őket a technológiailag fejlettebb rovarszerű, agresszív yam'riik (vagy ahogy a kaleeshek hívták, hukok vagy lélektelen bogarak), akik rabszolgasorba taszították a kaleesheket. Sheelal akkor született, mikor a hazája egy konfliktusba sodródott, amit huk háborúnak hívtak, ezért a hukok iránti gyűlölettel nőtt fel.A titokzatos apja, hogy ,,helyes" irányba terelje fia dühét, megtanította őt a féregvető puska használatára. A fiatal Sheelal kíválló harcos lett fejben és rengedeg fegyverrel egyaránt; nyolc éves korára tapasztalt mesterlövész volt, több mint negyven legyilkolt hukkal dicsőséglistáján. Huszonkét éves korára annyi hukkal végzett, hogy népe félistenként tisztelte.
Sheelal legközelebbi elvtársa egy a kaleesh harcos és zsoldos Ronderu lij Kummar volt. A legendák szerint kapcsolata a vad és tapasztalt kardforgatónővel az álmában kezdődött, amikor Sheelal magát a Kunbal dzsungelben látta, miközben lig kardokkal egy vad mumuu ellen harcolt. Ezért felvette a mumuu vadász maszkját, hogy beteljesítse az álmát, de a dzsungelben mumuu helyett Kummarra akadt. Rájött, hogy valójában nem magát látta, hanem a nőt, aki karabbac maszkban és iker lig kardokkal vívott. Azóta kettejük párja az ősi kaleesh példabeszéd az álmodó/álmodott élő manifesztációja lett.
Kapcsolatuk valódi természete nem tisztázott. Néhányan azt mondják, hogy Kummar volt Sheelal rég elveszített féltestvére, néhányan azt, hogy valójában a szeretője volt. Bármi is az igazság, kapcsulatuk, miután egyesültek teljes és szent volt. Kummar tanította Sheelalt, hogyan vívjon, cserébe ő az erős czerka idegen puska használatára. Mindketten maszkot viseltek, Kummar a karabbac koponyát, Sheelal a mumuu koponyát, amit apjától örökölt, aki a hukok ellen halt meg. Mindketten legendák lettek, két félisten, akiket az ősök áldottak meg. Ketten keresztülverték magukat a huk betolakodókon végeláthatatlan hadjáratok során. Bár míg legyőzhetetlenek voltak együtt, külön-külön ez nem volt elmondható róluk. Egy csata során a Kalee partjain a kettőst szétválasztották. Kummart egy szöges nyíl megölte, és a teste a Jenuwaa tengerbe esett. Sheelal, arra is képtelenül, hogy testét kimentse a vízből kétségbeesésbe és mély depresszióba esett. Vígasztalhatatlanul egy veszélyes útra válalkozott az Abesmi óceánon keresztül egy sziget-monolithoz távol a kontinenstől. Itt arra kérte az isteneket, hogy emeljék ki a lányt hullámsírjából, azért hogy utoljára lássa őt, de az istenek némák maradtak.
Sheelal bánatát abban temette, amibe tudta. Tíz felesége volt és harminc gyereket nemzett, de egyikük sem volt képes betölteni a Kummar halálával képződött űrt a lelkében. Később rájött, hogy az a sorsa, hogy egész életében gyászolja a lányt. Ezzel Qymaen jai Sheelal leszámolt korábbi énjével, és egy sokkal hozzáillőbb nevet vett fel, hogy örökké búlosjon, pont ő, aki nem egyedüllétre volt hivatva. Grievous tábornok lett, az egész életében összetört szívű.
Életrajzi adatok:Szülőbolygó
Kalee
Elhunyt
YE 19
Fizikai jellemzők
Faj
Kaleesh
Nem
Férfi
Magasság
2,16 méter
Szemszín
Arany
Kibernetika
Teljes, kivéve az agyat, néhány belső szervet és a szemeket
Kronológiai és politikai információk
Korszak(ok)
A Birodalom Felemelkedésének kora
Darth Malak
Alek Squinquargesimus egy Jedi Lovag volt a Mandalóriai Háború alatt. Ismerősei Sqintnek becézték. Később a háború végén átállt a sötét oldalra és új neve Darth Malak lett. A Mandalóriai Háború alatt Alek hatalmas tiszteletet vívott ki, mint egy félelmetes erejű harcos, aki habozás nélkül nekiront a veszélynek. Jó barátságot kötött Zayne Carrick padawannal, akinek segített keresztülhúzni a Jedi Szövetség terveit nem sokkal azelőtt, hogy fölvette a Malak nevet. Ezek után elkezdett egyre közelebb sodródni a sötét oldalhoz, végül teljesen elcsábították a Sith tanítások, melyeket legközelebbi barátja, Revan ismertet meg vele. A Mandalóriai Háború utolsó csatája után, ami a Sithek Malachor V nevű bolygóján zajlott, Revan és Malak ráveszi a Revansisztákat és a velük tartó köztársasági erőket, hogy segítsenek lerakni az alapokat a nem sokára megszülető új Sith Birodalomnak.
Mint Revan kiválasztott tanítványa, Darth Malak segített mesterének megtalálni a Csillagtérképeket, amik elvezettek egy ősi Rakata szuperfegyverhez, a Csillagkohóhoz. Egy évvel azután, hogy Revan és Malak eltűntek az ismert űrből, visszatértek és háborúra kényszerítették a Köztársaságot. Eltökélték, hogy véget vetnek a Jedi Rend "zsarnokságának". A háborúban Malak teljes alsó állkapcsa el lett távolítva egy fénykardcsapással, amelyet maga Revan indított, ezzel arra kényszerítve őt, hogy egy nagy fém protézist viseljen, amely eltakarta azt, ahol régebben még az állkapcsa volt. Miután a Jedik elküldtek egy elit csapatot, hogy elkapják Revant és Malakot, Malak a mestere ellen fordult, és megparancsolta, hogy zászlóshajója minden fegyvere Revan hajójának hídját lője. Ezután meggyőződött arról, hogy egykori mestere meghalt, elvette annak köpenyét és vitathatatlanul ő lett a Sith Sötét Nagyura és vezetője, területet terület után foglalva. Ráadásul maga mellé vett egy tanítványt, Darth Bandont aki egykoron Jedi volt.
Nem telt el sok idő mire Malak rájött, hogy tévedett egykori mestere halálát illetően; egy év múlva feltartóztatta Bastila Shan Jedi Lovagot és az amnéziás Revant, akinek a személyiségét mint a Sötét Nagyúr a jedi tanács kitörölte, és egy olyan személyiséggel helyettesítette, amely hű a Köztársasághoz. Miután Malak felfedte Revan előtt, hogy ő volt az előző Sötét Nagyúr, Revan és Malak fénykardpárbajt vívtak, de Shan feláldozta magát, és hagyta, hogy Malak elfogja, ezzel lehetőséget adva Revannak és társainak a menekülésre. Malak ezután átállította a sötét oldalra Shant, aki egykoron igen nagy fenyegetést jelentett a számára. Bastila Shan Malak tanítványa lett átvéve Darth Bandon helyét, akit Revan és társai előzőleg megöltek. Most, hogy már Bastila csatameditációja is őt támogatta, Malak úgy vélte a Sith Birodalom legyőzhetetlenné vált. Mikor a Köztársasági Flotta megtámadta a Csillag Kohót a Rakata Prime napja felett, Revan átszállt az ősi űrállomás fedélzetére. Miután visszatérítette Bastilát a fény útjára, Bastila a köztársasági hadsereget erősítette csatameditációjával, ezzel megfordítva a harc eddigi állását. Eztán Malak és Revan újabb fénykardpárbajt vívtak, amely a Sötét Nagyúr halálával végződött. Ekkor uralma mint a Sötét Nagyúr véget ért, és a Köztársaság győzedelmeskedett. Tartalomjegyzék [megjelenítés]
szerkesztés
Életrajz
[szerkesztés]
Fiatal évek és a Jedi képzés
„A Jedi Rend túl lassan haladt Revan és Malak számára, túl óvatosak voltunk a szemükben. Mindig gyorsabban akartak tanulni mint ahogy azt a mesterük jónak látta.”
―Zhar Lestin
Alek egy, az emberi fajba tartozó férfi volt. A Quelii bolygón született egy "Squinquargesimus" nevű faluban. A Quelii-n az embereknek nem volt vezetéknevük. Vezetéknév helyett a szülőfalujuk nevét használták. Miután Alek megszökött a Quelii-ről mert azt a mandalóriaiak letarolták, a bevándorlási felvételeken szülőfaluja nevét tették meg vezetéknevének. Mivel érzékenynek bizonyult az Erőre a Dantooine-on képezték a Jedi Enklávéban mint padawant. Társaitól a "Squint" becenevet kapta (squint angolul annyit tesz mint kancsal). Legközelebbi barátja egy Revan néven ismert padawan lett. Kettejük közül Revan bizonyult erősebbnek, így hát Alek, hogy őt is elismerjék Revannal együtt Coruscant-ra ment egy kiegészítő tréningre egy twi'lek Jedi mesterhez, Zhar Lestinhez. Röviddel YE 3963 előtt a két fiatal befejezte képzését és kiérdemelte a Jedi Lovag címet.
[szerkesztés]
Mandalóriai Háborúk
[szerkesztés]
Revansiszta toborzás
„A mi mesterünk ismerős lehet a te Lucien mesterednek. Azért jöttünk ide, mert azt reméltük sikerül majd néhány Jedit toborozni, hogy velünk jöjjenek.”
―Alek Squinquargesimus Zayne Carric-nek Tarison
Alek Squinquargesimus.
Mikor a mandalóriaiak megtámadták a Köztársaságot Alek és Revan szükségesnek látta a támadó erők azonnali megsemmisítését, de a Jedi Tanács türelemre intette őket és szigorúan megtiltott minden megmozdulást a háborúval kapcsolatban, úgy érezték, hogy az igazi veszély még nem jött el. De Revant nem lehetett lebeszélni, mindketten túl óvatosnak találták a Jedi Tanács döntését. Alek volt az első, aki csatlakozott Revan mozgalmához-amint a Revansizmus néven ismernek-, de később sok Jedi követte. YE 3964-ben Alek egyike volt azon Jediknek, akiket kiválasztottak egy fontos szerepre a továbbra is dúló Mandalóriai háborúban. Az volt a feladatuk, hogy feltérképezzék a helyzetet a Peremvidéken, közvetlenül a mandalóriai invázió előtt. Revannal az élen, akit Alek tiszteletbeli "Mesterének" szólított Alek és Jedi társai elkezdték nyomozásukat a mandalóriai fenyegetéssel kapcsolatban, a Tanács szigorú tiltása ellenére.
Útjuk során a Külső Perembe megálltak a Tarison, azt remélve, hogy ott még több jedit toborozhatnak az ott lévő Jedi Templomból. Mialatt ott időztek, Alek megismerkedett egy Zayne Carrick nevű Jedivel, Lucien Draay mester padawanjaval. Lucien Draay Krynda Draay fia volt, aki egy titkos Jedi szervezet alapítója volt. A szervezetet Szövetségnek hívták, és arra esküdött fel, hogy minden eszközzel megelőzi a Sith visszatérését. Carrick megpróbált elkapni egy snivviai fekete piacost, aki Marn Hyerogryphnek hívtak. Az előző hét kísérlete arra, hogy elkapja Marnt mind meghiúsult. Ez a próbálkozás is balul sült el, és Aleknek kellett megmenteni Carrickot a zuhanástól. Ezután a két Jedi beszélgetni kezdett és az egyik témájuk a háború volt. A beszélgetésből kiderült, hogy nem csak a Jedi Főtanács vélekedik így a háborúról, hanem a tarisi Jedi tanárok is. Úgy gondolták, hogy a Jedik dolga a galaxis védelme a Sithektől. Alek emlékeztette Carrickot, hogy a Sith fenyegetése több mint egy évtizede elmúlt. Alek azt is mondta Carricknek, hogy valakinek néha be kell lépnie a sötétségbe, hogy megvédhesse a fényt. Alek ezután azt mondta, hogy több Jedire lenne szükség, akik úgy gondolkodnak mint ő, és megpróbálta, sikertelenül, beverbuválni Carrickot. Carrick azért utasította vissza az ajánlatot, mert Tarison az összes mester, beleértve Lucien Draayt is, úgy gondolta, hogy a Sithek a Jedik ellenségei, nem a mandalóriaiak. Alek kacagni kezdett ezen a kijelentésen és azt mondta, hogy a mandalóriaiak taposhatnának a mesterek torkán a bakkancsukkal, de ha azt akarnák, hogy komolyan vegyék őket, be kellene festeniük a fejüket és locsogniuk kéne a sötét oldalról. Carrick azonban több volt, mint ígéretes tanítvány. Alek úgy érezte, hogy a fiatal padawan fontos szerepet játszhatott volna a háborúban.
Valamikor még a revansiszták Tarisra érkezése előtt a Jedi Szövetség-melynek Carrick mestere, Lucian Draay is tagja volt- úgy hitte, hogy valamelyikőjük tanítványa át fog állni a sötét oldalra. Négy Jedi a csoportban, mindannyian jedi konzulok, látomást kaptak, melyben egy piros páncélzatú Sith Nagyúrat láttak vörös fénykardjával, aki felelős volt mind a négyük haláláért. Úgy vélték, hogy a piros páncélú Sith a padawanjaikat padawanját szimbolizálja, akiken éppen piros terepruha volt, amikor a látomás rátört a Jedikre. Így hát a Jedik nem sokkal azután, hogy a revansiszták elhagyták a Tarist megölték tanítványaikat, hogy megakadályozzák a Sith visszatérését, és a gyilkosságot Carrickra fogták, ezzel arra kényszerítve őt, hogy bujkáljon a Jedik és a hatóság elől.
[szerkesztés]
Elfogva a Flashpointon
„A frontra megyünk- és tovább is, ha ez megmenti a galaxist. Néha be kell lépned a sötétségbe, hogy megmenthesd a fényt.”
―Alek Squinquargesimus
Nem sokkal azután, hogy elhagyták Tarist, Revan otthagyta Aleket és társait a Suurja bolygón, míg ő az Onderon holdján, a Dxunon kutatott tovább. Durván egy héttel azután, hogy beszélt Carrickkal, Aleket elfogták a mandalóriaiak Suurja negyedik csatájában és a Flashpoint Állomásra vitték, ami egy köztársasági megfigyelőállomás volt, amíg a mandalóriaiak el nem foglalták pár hónappal azelőtt. Itt a kedvenc kísérleti alanya lett a szadista mandalóriai biológusnak, Demagolnak, aki a Jedik Erő képességeinek tulajdonságait kutatta.
Alek, Jarael, és bajtársaik Demagol könyörületétől függve.
Hetekkel később egy arkaniai nő, Jarael érkezett az állomásra, aki segített Carricknak kijátszani a Jedi mestereket Tarison. Alek azonnal észrevette, hogy a mandalóriaiak hibáztak, amikor Jedinek hitték őt. Mikor Demagol kijött, hogy elvigye Jaraelt, Alek tiltakozni kezdett és ragaszkodott ahhoz, hogy a biológus folytassa a vele való kísérletezést, mert még nem derített fényt az összes képességére, így megvédve Jaraelt a kísérletektől. Miután Aleket elhurcolták a cellából, Demagol nem akarta vesztegetni az időt és Jaraelt is tesztelni akarta a különleges arkaniai képességei miatt, de szerencsére Carrick és a Last Resort csillaghajó maradék legénysége, amely egy arkaniai férfié volt, akit Gorman Vandaryknak hívtak, megérkezett, hogy megmentse a nőt. Carrick úgy tett, mintha Rohlan Dyre, egy kivételes tehetségű mandalóriai elkapta volna, így átvette Jarael helyét. Mikor Demagol és Dyre előkerültek, bejelentették, hogy Carrick halott. Ezután a mandalóriaiakat rávették arra, hogy elhagyják az állomást úgy, hogy elhitették velük, hogy a Köztársaság rajuk ütött. A hamis támadást Marn Hierogryph irányította, aki ekkor már Carrick szövetségese volt. Ezután kiderült, hogy a Demagol, aki kijött a laborból valójában Carrick volt. Mielőtt ő és a többi kiszabadított Jedi megszökött volna, Alek mégegyszer megkérdezte Carrickot, hogy csatlakozna-e hozzájuk, de Carrick visszautasította azt mondva, hogy még valamit el kell intéznie. Alek elköszönt Jaraeltől és elvitte Demagolt Coruscantra, habár Demagol az út alatt bedrogozta magát és mély álomba merült, amelyből soha többé nem lehetett felébreszteni. Demagol őrült kísérleteinek következményeképp Alek haja soha többé nem nőtt vissza.
Ahogy a mandalóriai erők folytatták szőrnyű tetteiket, Revan egyre kevésbbé tudta visszafogni magát. Alek egyre több világot járt be, mint a Dantooine, és egyre több Jedit sikerült rábírnia, hogy csatlakozzon Revan egyre növekvő lázadásához. Alek, Revan és egy másik Jedi a Catharon voltak, hogy kinyomozzák az ottani mészárlás körülményeit, hirtelen mindhárman halált éreztek az Erőben, mert a mandalóriaiak éppen abban a percben mértek egy nukleáris csapást Seroccora.
[szerkesztés]
Adasca terve és egy visszatérés Tarisra
„Ez csak fejlődés amit akármilyen pénzügyi kárpótlás kijavíthat, nem értesz egyet?"
"Egy veszélyes fejlődés. Erő, hogy elpusztíts bármit egy biológiai skálán- ez túl nagy felelősség akármelyik kormány számára!”
―Arkoh Adasca és Alek Squinquargesimus
Alek, Ferroh és "Mesterük", Revan zavart érez az Erőben.
A Catharra való utazást követően, Aleket az Omonothra küldték, mint Revan Jedi frakciójának egy meghatározó képviselőjét, hogy válaszoljon Lord Arkoh Adasca meghívására, aki az Adasca Ház nyolcadik ura volt és az Adascorp tulajdonosa. Alek indulása előtt több Jedinek is látomása volt arról, hogy az Adascorp milyen nagy szerepet játszhatna a folytatódó konfliktusban. Revan arra utasította Aleket, hogy vonja ki ezt az új veszélyforrást a forgalomból. Mikor Alek megérkezett az Arkaniai Örökség nevű zászlóshajóra, újra találkozott Jaraellel és Rohlan Dyrel, a mandalóriaival akivel a Flashpointon futott össze először. Beszélgetésük során Alek elmondta, hogy ő nem tudja elképzelni, hogy a Carrick elleni vádak igazak lennének. Jarael eztán megpróbálta elmondani, hogy Adasca bolond, de mielőtt belekezdhetett volna, Adasca megzavarta őket. Eztán Adasca feltárta tervét Alek előtt, exogorthokat, óriási kukacszerű lényeket akart romboló biológiai fegyverként felhasználni. Alek azt mondta, hogy ez túl nagy erő bármelyik ember kezébe. De amikor Adasca megkérdezte Aleket, hogy rábízhatná-e az exogorthokat a Jedikre, Alek határozottan kijelentette, hogy ez nem lenne rossz ötlet. Alek azt mondta Jaraelnek, hogy a revansiszták rengeteg szívfájdalmat és káoszt láttak az elkövetkező években, és ezért is küldte őt Revan erre a találkozóra. A köztársasági Saul Karath admirális azt mondta, hogy Alek nem nyilatkozhat a Jedik nevében, mert ő és Revanék csak szakadárok. Alek undora ekkor veszélyérzetbe csapott át és fénykardja után nyúlt, és bejelentette, hogy társaságuk érkezik.
Amint Mandalore, a Végső, a mandalóriaiak vezére megérkezett a hajóra, Alek altiválta fénykardját és felé vetette magát, hogy megölje, ezzel véget vetve a háborúnak. De Mandalore könnyedén a padlóra küldte egy csapással amelyet az újonnan készül fejszéjével mért a Jedire. Amíg Mandalore és Adasca a exogorthok áráról konzultáltak, Alek megpróbálta rávenni Saul admirálist, hogy vegye őrizetbe a mandalóriaiakat, de az nem akart kockáztatni a mandalóriaiak túlerejére hivatkozva. Mikor Adasca megütötte Jaraelt, amiért az a szavába vágott, Alek aktiválta fénykardját és Adasca torkához tartotta, figyelmeztetve őt, hogy soha többé ne merje megütni a nőt. Aztán kikapcsolta a fegyvert hagyva, hogy a tárgyalás folytatódjék. Hitetlenkedve hallgatta, hogy Mandalore sértetlenséget és védelmet kínál Adascanak az exogorthokért cserébe, Saul pedig köztársasági területeket ajánlott a fegyverért.
Mikor a mandalóriaiak átszálltak Karath perancsnokihajójára a "Bátorra" Zayne, Saul Karath admirális, Carth Onasi hadnagy és Dallan Morvis megszöktek a Deadweighttal, Onasi hajójával és átszálltak Adasca hajójára az Örökségre. Eztán Carrickot bebörtönözték előző mesterével Lucien Draayyel, akit a Jedi Szövetség egyik alapítója Haazen küldött, hogy járjon utána Adascanak, aki Draay egy régi barátja volt. Miután Draay és Carrick megsemmisítették az őket felügyelő HK-47 droidokat, csatlakoztak Onasihez és Dyrehoz, hogy együtt eszeljenek ki egy tervet Adasca megállítására. Alek Carrickkel, Draayyel, Onasivel, Karathtal, Jarellel, Dyrel és Morvisszal megszökött az Örökség megfigyelőterméből, amit a kiszabadult exogothok elnyeltek megölve ezzel Adascát. Carth, Karath és Morvis a Deadweighten menekültek el, a többieknek más hajót kellett keresniük, mert Aleket megsebesítették az egyik dokkban. Aleket sokkolta, hogy Draay megtagadta tőlük a szállítást csak, hogy eljusson Carrickhoz, de a Moomo Williwaw, az ithoriai fejvadászhajó érkezése megváltoztatta a helyzetet. Alek eztán együtt utazott Carrickkel Tarisra, hogy segítse az ottani Ellenállást.
Mikor a Williwaw megérkezett Tarisra, néhány mandalóriai a hajó kódját kérdezte le, mivel most ők birtokolták ezt a bolygót. Dyre megadott nekik egy kódot, ezzel rávéve a mandalóriai hajókat, hogy hagyják őket leszállni a bolygón. Alek azt tanácsolta Carricknek, hogy a mandalóriai ruha segítségével, amit Dyretól kapott a Flashpointon repüljön ki a hajóból. Carrick a hátrakétát használva el is hagyta a hajót, a többiek pedig a hajóval szálltak le a bolygó felszínére. Alek később párbajba bonyolódott Jaraellel, amit a lány meg is nyert. A kis játék közelebb hozta őket egymáshoz újra. Alek elmondta Jaraelnek, hogy a Jedik óvakodnak mindenféle érzelmi kapcsolattól a Nagy Sith Háború óta. Alek szerelmes volt Jaraelbe, de az vonakodott az Alek Adascanak tett kijelentése miatt. Alek azt mondta neki, hogy kérdezze meg önmagát, hogy jó-e ez az időzítés, vagy most nem akar kapcsolatot.
[szerkesztés]
A Jedi Szövetség ellen
„Ez az amiért örülök, hogy engedélyezted az első megmozdulásomat- válaszolva a kihívásra, szükséges elkapnunk a revansiszta árulókat. Beleértve Aleket a Queliiről aki szörnyű tetteket követett el az Adasca affér idején, mint például Zayne Carrick megsegítése, jelentésemet befejeztem.”
―Lucien Draay
Alek mikor Jaraellel gyakorol.
Alek Jaraellel és Dyrel leszállt a Jebble bolygóra, hogy megmentse Zayne Carrickot, aki elhagyta a Tarist egy jedi lovaggal és árnyék Celeste Mornéval, hogy felkutassanak egy ősi Sith Amulettet, amit Muur Talizmán néven ismernek. Ezen a bolygón a mandalóriaiak alapítottak egy bázist, és azt tervezték, hogy innen szállják meg az Aldereaant, de a rakghoul pestis, hála a talizmánnak, végigsöpört a bázison, mutáns rakghoullá változtatva a mandalóriaiakat, amik általában Taris Alsóvárosában éltek. Mikor Alekék elhagyni készültek a bolygót, egy mandalóriai flotta érkezett meg Cassus Fettel, a mandalóriaiak első számú stratégájával az élen. Carrick figyelmeztette őket a pestisre. Cassus elég komolyan vette a figyelmeztetést, éppen ezért, amikor a Williwaw elhagyta a bolygót, szőnyegbombázást rendelt el a bázison és környékén. Morn valószínűleg ebben a bombázásban vesztette életét. Ezután Carrick emlékeztette Aleket, hogy még tartozik neki egy szívességgel a flashpointi események miatt, így arra kérte Aleket és a hajón lévő többi embert, hogy segítsenek neki megállítani a Jedi Szövetséget.
Mielőtt újra szétváltak volna, Alek azt mondta Carricknek, hogy hozzon bizonyítékot a Jedi Szövetség tetteiről a Jedi Nagytanácsnak. Nem sokkal ezután Lucien Draay, Carrick előző mestere széket kapott a Nagytanácsban. Draay a többi mester előtt kijelentette, hogy Revan meglátása rossz- rossz a Köztársaságnak, és a Jediknek. Első megmozdulása az lett volna, hogy eltűntesse a revansisztákat, beleértve Aleket és minden szakadár Jedit.
Alek amint "Malak kapitánynak" álcázza magát Coruscanton.
Amíg a Sith műtárgyakat kutatták, amelyeket a Szövetség őrzött az Odryn bolygón, Carrick elmagyarázta, hogy Alek a Coruscanton van Shel Jelavannal, akinek testvérét a Szövetség ölte meg, s hogy ez is a terve része. Alekék egy holografikus üzenetet küldtek Vandar Tokarenak és Vrook Lamarnak a Coruscanton. Akárhogy is, a revansiszták letartóztatása ellenére Alek elment hozzájuk mint "Malak kapitány", és kék tetoválással díszítette a fejét, hogy még felismerhetetlenebb legyen. Alek és Shel egy kocsmában találkoztak Vrook és Vandar mesterekkel, hogy megbeszéljék a padawan mészárlás körülményeit. Megbeszélésük után elmentek arra a pontra, ahol találkozót szerveztek meg Carrickkal és Hierogryphel. Alek biztosította Zaynet, hogy tisztázni fogja a nevét. Lamar azt mondta, hogy ha nyíltan megvádolnák Krynda Draayt, a Szövetség egyik alapítóját, az súlyosan felzaklatna a Jedi Rendet, mert akkor minden mestert kötelezhetnénk arra, hogy felálljon és gyónja meg bűneit az egész Rend előtt. Ebben a percben Xavar mester, a Szövetség egyik tagja jelent meg és Zayne és Hierogryph torkához fogta fénykardját. Xavar azonnal a Jedi Tanács elé vitte Carrickékat és felajánlotta, hogy mindent elmond a Szövetség terveiről és tetteiről és elfogadja a neki kiszabott büntetést egy feltétellel, hogy Krynda Draay teljes mentelmi jogot kapjon a büntetések alól. Eztán a Tanács elküldte Aleket a revansisztákhoz egy utolsó figyelmeztetéssel. Alek ekkor azt mondta Jaraelnek, hogy megtartja a Malak nevet a háború végéig.
[szerkesztés]
Álarc
„Meg voltak verve! Nem kellett volna megtenned! Egyikőtök tudta, de te nem hallgattál rá. Nem tudom a neved, de elfogadom az okod. Nem veszem le a maszkod amíg él az igazság, amíg a mandalóriaiak nem szenvednek vereséget, egyszer s mindenkorra. Így esküszik... Revan”
―Revan, a látomása után melyben a mandalóriaiak lemészárolják Cathart
Miután Malak elhagyta Coruscantot, csatlakozott Revanhoz a Catharon, aki még mindig a mandalóriai mészárlás körülményeit vizsgálta. Nemsokára Revant és Malakot megtalálta Vrook mester és néhány Jedi. Mikor találkoztak Revannal, Malakkal és a velük lévő revansisztákkal, felszólították őket, hogy hagyjanak fel a szándékaikkal, mert a mandalóriaiak elleni segítség nem a Jedik dolga. A beszélgetés alatt Revan észrevett egy mandalóriai maszkot a lábai mellett, és ekkor az összes jelen lévő Jedi látomást kapott a cathari mészárlásról. Látták a mandalóriaiakat amint a tengerbe terelik a lakosokat miután már legyőzték őket. Egy mandalóriai nő, akié Revan szerint a maszk volt, odalépett Cassus Fetthez, a támadás vezetőjéhez és azt mondta, hogy nem kell mindenkit megölniük. De Cassus azt mondta, hogy a Cathar egy folt és ő ki fogja szedni ezt a foltot a galaxis vásznáról. Eztán parancsot adott minden cathari hím és a nő megölésére.
A látomás után Revan dühbe gurult és üvölteni kezdett, hogy a mandalóriaiaknak nem kellett megölniük az összes lakost miután már legyőzték azokat. Revan felfogta, hogy a nő tudta ezt, ezért fölvette a mszkját és azt mondta, hogy addig nem veszi le az arcáról, amíg van igazság és a mandalóriaiak meg nem semmisülnek. Eztán Vrook mester hivatalosan is kijelentette, hogy Malak és Revan megtorlást kap majd, amiért belekeveredtek a Mandalóriai Háborúba. Malakot és Revant nemsokára tábornokká léptették elő a Köztársasági hadseregben.
Mint Revan kiválasztott tanítványa, Darth Malak segített mesterének megtalálni a Csillagtérképeket, amik elvezettek egy ősi Rakata szuperfegyverhez, a Csillagkohóhoz. Egy évvel azután, hogy Revan és Malak eltűntek az ismert űrből, visszatértek és háborúra kényszerítették a Köztársaságot. Eltökélték, hogy véget vetnek a Jedi Rend "zsarnokságának". A háborúban Malak teljes alsó állkapcsa el lett távolítva egy fénykardcsapással, amelyet maga Revan indított, ezzel arra kényszerítve őt, hogy egy nagy fém protézist viseljen, amely eltakarta azt, ahol régebben még az állkapcsa volt. Miután a Jedik elküldtek egy elit csapatot, hogy elkapják Revant és Malakot, Malak a mestere ellen fordult, és megparancsolta, hogy zászlóshajója minden fegyvere Revan hajójának hídját lője. Ezután meggyőződött arról, hogy egykori mestere meghalt, elvette annak köpenyét és vitathatatlanul ő lett a Sith Sötét Nagyura és vezetője, területet terület után foglalva. Ráadásul maga mellé vett egy tanítványt, Darth Bandont aki egykoron Jedi volt.
Nem telt el sok idő mire Malak rájött, hogy tévedett egykori mestere halálát illetően; egy év múlva feltartóztatta Bastila Shan Jedi Lovagot és az amnéziás Revant, akinek a személyiségét mint a Sötét Nagyúr a jedi tanács kitörölte, és egy olyan személyiséggel helyettesítette, amely hű a Köztársasághoz. Miután Malak felfedte Revan előtt, hogy ő volt az előző Sötét Nagyúr, Revan és Malak fénykardpárbajt vívtak, de Shan feláldozta magát, és hagyta, hogy Malak elfogja, ezzel lehetőséget adva Revannak és társainak a menekülésre. Malak ezután átállította a sötét oldalra Shant, aki egykoron igen nagy fenyegetést jelentett a számára. Bastila Shan Malak tanítványa lett átvéve Darth Bandon helyét, akit Revan és társai előzőleg megöltek. Most, hogy már Bastila csatameditációja is őt támogatta, Malak úgy vélte a Sith Birodalom legyőzhetetlenné vált. Mikor a Köztársasági Flotta megtámadta a Csillag Kohót a Rakata Prime napja felett, Revan átszállt az ősi űrállomás fedélzetére. Miután visszatérítette Bastilát a fény útjára, Bastila a köztársasági hadsereget erősítette csatameditációjával, ezzel megfordítva a harc eddigi állását. Eztán Malak és Revan újabb fénykardpárbajt vívtak, amely a Sötét Nagyúr halálával végződött. Ekkor uralma mint a Sötét Nagyúr véget ért, és a Köztársaság győzedelmeskedett. Tartalomjegyzék [megjelenítés]
szerkesztés
Életrajz
[szerkesztés]
Fiatal évek és a Jedi képzés
„A Jedi Rend túl lassan haladt Revan és Malak számára, túl óvatosak voltunk a szemükben. Mindig gyorsabban akartak tanulni mint ahogy azt a mesterük jónak látta.”
―Zhar Lestin
Alek egy, az emberi fajba tartozó férfi volt. A Quelii bolygón született egy "Squinquargesimus" nevű faluban. A Quelii-n az embereknek nem volt vezetéknevük. Vezetéknév helyett a szülőfalujuk nevét használták. Miután Alek megszökött a Quelii-ről mert azt a mandalóriaiak letarolták, a bevándorlási felvételeken szülőfaluja nevét tették meg vezetéknevének. Mivel érzékenynek bizonyult az Erőre a Dantooine-on képezték a Jedi Enklávéban mint padawant. Társaitól a "Squint" becenevet kapta (squint angolul annyit tesz mint kancsal). Legközelebbi barátja egy Revan néven ismert padawan lett. Kettejük közül Revan bizonyult erősebbnek, így hát Alek, hogy őt is elismerjék Revannal együtt Coruscant-ra ment egy kiegészítő tréningre egy twi'lek Jedi mesterhez, Zhar Lestinhez. Röviddel YE 3963 előtt a két fiatal befejezte képzését és kiérdemelte a Jedi Lovag címet.
[szerkesztés]
Mandalóriai Háborúk
[szerkesztés]
Revansiszta toborzás
„A mi mesterünk ismerős lehet a te Lucien mesterednek. Azért jöttünk ide, mert azt reméltük sikerül majd néhány Jedit toborozni, hogy velünk jöjjenek.”
―Alek Squinquargesimus Zayne Carric-nek Tarison
Alek Squinquargesimus.
Mikor a mandalóriaiak megtámadták a Köztársaságot Alek és Revan szükségesnek látta a támadó erők azonnali megsemmisítését, de a Jedi Tanács türelemre intette őket és szigorúan megtiltott minden megmozdulást a háborúval kapcsolatban, úgy érezték, hogy az igazi veszély még nem jött el. De Revant nem lehetett lebeszélni, mindketten túl óvatosnak találták a Jedi Tanács döntését. Alek volt az első, aki csatlakozott Revan mozgalmához-amint a Revansizmus néven ismernek-, de később sok Jedi követte. YE 3964-ben Alek egyike volt azon Jediknek, akiket kiválasztottak egy fontos szerepre a továbbra is dúló Mandalóriai háborúban. Az volt a feladatuk, hogy feltérképezzék a helyzetet a Peremvidéken, közvetlenül a mandalóriai invázió előtt. Revannal az élen, akit Alek tiszteletbeli "Mesterének" szólított Alek és Jedi társai elkezdték nyomozásukat a mandalóriai fenyegetéssel kapcsolatban, a Tanács szigorú tiltása ellenére.
Útjuk során a Külső Perembe megálltak a Tarison, azt remélve, hogy ott még több jedit toborozhatnak az ott lévő Jedi Templomból. Mialatt ott időztek, Alek megismerkedett egy Zayne Carrick nevű Jedivel, Lucien Draay mester padawanjaval. Lucien Draay Krynda Draay fia volt, aki egy titkos Jedi szervezet alapítója volt. A szervezetet Szövetségnek hívták, és arra esküdött fel, hogy minden eszközzel megelőzi a Sith visszatérését. Carrick megpróbált elkapni egy snivviai fekete piacost, aki Marn Hyerogryphnek hívtak. Az előző hét kísérlete arra, hogy elkapja Marnt mind meghiúsult. Ez a próbálkozás is balul sült el, és Aleknek kellett megmenteni Carrickot a zuhanástól. Ezután a két Jedi beszélgetni kezdett és az egyik témájuk a háború volt. A beszélgetésből kiderült, hogy nem csak a Jedi Főtanács vélekedik így a háborúról, hanem a tarisi Jedi tanárok is. Úgy gondolták, hogy a Jedik dolga a galaxis védelme a Sithektől. Alek emlékeztette Carrickot, hogy a Sith fenyegetése több mint egy évtizede elmúlt. Alek azt is mondta Carricknek, hogy valakinek néha be kell lépnie a sötétségbe, hogy megvédhesse a fényt. Alek ezután azt mondta, hogy több Jedire lenne szükség, akik úgy gondolkodnak mint ő, és megpróbálta, sikertelenül, beverbuválni Carrickot. Carrick azért utasította vissza az ajánlatot, mert Tarison az összes mester, beleértve Lucien Draayt is, úgy gondolta, hogy a Sithek a Jedik ellenségei, nem a mandalóriaiak. Alek kacagni kezdett ezen a kijelentésen és azt mondta, hogy a mandalóriaiak taposhatnának a mesterek torkán a bakkancsukkal, de ha azt akarnák, hogy komolyan vegyék őket, be kellene festeniük a fejüket és locsogniuk kéne a sötét oldalról. Carrick azonban több volt, mint ígéretes tanítvány. Alek úgy érezte, hogy a fiatal padawan fontos szerepet játszhatott volna a háborúban.
Valamikor még a revansiszták Tarisra érkezése előtt a Jedi Szövetség-melynek Carrick mestere, Lucian Draay is tagja volt- úgy hitte, hogy valamelyikőjük tanítványa át fog állni a sötét oldalra. Négy Jedi a csoportban, mindannyian jedi konzulok, látomást kaptak, melyben egy piros páncélzatú Sith Nagyúrat láttak vörös fénykardjával, aki felelős volt mind a négyük haláláért. Úgy vélték, hogy a piros páncélú Sith a padawanjaikat padawanját szimbolizálja, akiken éppen piros terepruha volt, amikor a látomás rátört a Jedikre. Így hát a Jedik nem sokkal azután, hogy a revansiszták elhagyták a Tarist megölték tanítványaikat, hogy megakadályozzák a Sith visszatérését, és a gyilkosságot Carrickra fogták, ezzel arra kényszerítve őt, hogy bujkáljon a Jedik és a hatóság elől.
[szerkesztés]
Elfogva a Flashpointon
„A frontra megyünk- és tovább is, ha ez megmenti a galaxist. Néha be kell lépned a sötétségbe, hogy megmenthesd a fényt.”
―Alek Squinquargesimus
Nem sokkal azután, hogy elhagyták Tarist, Revan otthagyta Aleket és társait a Suurja bolygón, míg ő az Onderon holdján, a Dxunon kutatott tovább. Durván egy héttel azután, hogy beszélt Carrickkal, Aleket elfogták a mandalóriaiak Suurja negyedik csatájában és a Flashpoint Állomásra vitték, ami egy köztársasági megfigyelőállomás volt, amíg a mandalóriaiak el nem foglalták pár hónappal azelőtt. Itt a kedvenc kísérleti alanya lett a szadista mandalóriai biológusnak, Demagolnak, aki a Jedik Erő képességeinek tulajdonságait kutatta.
Alek, Jarael, és bajtársaik Demagol könyörületétől függve.
Hetekkel később egy arkaniai nő, Jarael érkezett az állomásra, aki segített Carricknak kijátszani a Jedi mestereket Tarison. Alek azonnal észrevette, hogy a mandalóriaiak hibáztak, amikor Jedinek hitték őt. Mikor Demagol kijött, hogy elvigye Jaraelt, Alek tiltakozni kezdett és ragaszkodott ahhoz, hogy a biológus folytassa a vele való kísérletezést, mert még nem derített fényt az összes képességére, így megvédve Jaraelt a kísérletektől. Miután Aleket elhurcolták a cellából, Demagol nem akarta vesztegetni az időt és Jaraelt is tesztelni akarta a különleges arkaniai képességei miatt, de szerencsére Carrick és a Last Resort csillaghajó maradék legénysége, amely egy arkaniai férfié volt, akit Gorman Vandaryknak hívtak, megérkezett, hogy megmentse a nőt. Carrick úgy tett, mintha Rohlan Dyre, egy kivételes tehetségű mandalóriai elkapta volna, így átvette Jarael helyét. Mikor Demagol és Dyre előkerültek, bejelentették, hogy Carrick halott. Ezután a mandalóriaiakat rávették arra, hogy elhagyják az állomást úgy, hogy elhitették velük, hogy a Köztársaság rajuk ütött. A hamis támadást Marn Hierogryph irányította, aki ekkor már Carrick szövetségese volt. Ezután kiderült, hogy a Demagol, aki kijött a laborból valójában Carrick volt. Mielőtt ő és a többi kiszabadított Jedi megszökött volna, Alek mégegyszer megkérdezte Carrickot, hogy csatlakozna-e hozzájuk, de Carrick visszautasította azt mondva, hogy még valamit el kell intéznie. Alek elköszönt Jaraeltől és elvitte Demagolt Coruscantra, habár Demagol az út alatt bedrogozta magát és mély álomba merült, amelyből soha többé nem lehetett felébreszteni. Demagol őrült kísérleteinek következményeképp Alek haja soha többé nem nőtt vissza.
Ahogy a mandalóriai erők folytatták szőrnyű tetteiket, Revan egyre kevésbbé tudta visszafogni magát. Alek egyre több világot járt be, mint a Dantooine, és egyre több Jedit sikerült rábírnia, hogy csatlakozzon Revan egyre növekvő lázadásához. Alek, Revan és egy másik Jedi a Catharon voltak, hogy kinyomozzák az ottani mészárlás körülményeit, hirtelen mindhárman halált éreztek az Erőben, mert a mandalóriaiak éppen abban a percben mértek egy nukleáris csapást Seroccora.
[szerkesztés]
Adasca terve és egy visszatérés Tarisra
„Ez csak fejlődés amit akármilyen pénzügyi kárpótlás kijavíthat, nem értesz egyet?"
"Egy veszélyes fejlődés. Erő, hogy elpusztíts bármit egy biológiai skálán- ez túl nagy felelősség akármelyik kormány számára!”
―Arkoh Adasca és Alek Squinquargesimus
Alek, Ferroh és "Mesterük", Revan zavart érez az Erőben.
A Catharra való utazást követően, Aleket az Omonothra küldték, mint Revan Jedi frakciójának egy meghatározó képviselőjét, hogy válaszoljon Lord Arkoh Adasca meghívására, aki az Adasca Ház nyolcadik ura volt és az Adascorp tulajdonosa. Alek indulása előtt több Jedinek is látomása volt arról, hogy az Adascorp milyen nagy szerepet játszhatna a folytatódó konfliktusban. Revan arra utasította Aleket, hogy vonja ki ezt az új veszélyforrást a forgalomból. Mikor Alek megérkezett az Arkaniai Örökség nevű zászlóshajóra, újra találkozott Jaraellel és Rohlan Dyrel, a mandalóriaival akivel a Flashpointon futott össze először. Beszélgetésük során Alek elmondta, hogy ő nem tudja elképzelni, hogy a Carrick elleni vádak igazak lennének. Jarael eztán megpróbálta elmondani, hogy Adasca bolond, de mielőtt belekezdhetett volna, Adasca megzavarta őket. Eztán Adasca feltárta tervét Alek előtt, exogorthokat, óriási kukacszerű lényeket akart romboló biológiai fegyverként felhasználni. Alek azt mondta, hogy ez túl nagy erő bármelyik ember kezébe. De amikor Adasca megkérdezte Aleket, hogy rábízhatná-e az exogorthokat a Jedikre, Alek határozottan kijelentette, hogy ez nem lenne rossz ötlet. Alek azt mondta Jaraelnek, hogy a revansiszták rengeteg szívfájdalmat és káoszt láttak az elkövetkező években, és ezért is küldte őt Revan erre a találkozóra. A köztársasági Saul Karath admirális azt mondta, hogy Alek nem nyilatkozhat a Jedik nevében, mert ő és Revanék csak szakadárok. Alek undora ekkor veszélyérzetbe csapott át és fénykardja után nyúlt, és bejelentette, hogy társaságuk érkezik.
Amint Mandalore, a Végső, a mandalóriaiak vezére megérkezett a hajóra, Alek altiválta fénykardját és felé vetette magát, hogy megölje, ezzel véget vetve a háborúnak. De Mandalore könnyedén a padlóra küldte egy csapással amelyet az újonnan készül fejszéjével mért a Jedire. Amíg Mandalore és Adasca a exogorthok áráról konzultáltak, Alek megpróbálta rávenni Saul admirálist, hogy vegye őrizetbe a mandalóriaiakat, de az nem akart kockáztatni a mandalóriaiak túlerejére hivatkozva. Mikor Adasca megütötte Jaraelt, amiért az a szavába vágott, Alek aktiválta fénykardját és Adasca torkához tartotta, figyelmeztetve őt, hogy soha többé ne merje megütni a nőt. Aztán kikapcsolta a fegyvert hagyva, hogy a tárgyalás folytatódjék. Hitetlenkedve hallgatta, hogy Mandalore sértetlenséget és védelmet kínál Adascanak az exogorthokért cserébe, Saul pedig köztársasági területeket ajánlott a fegyverért.
Mikor a mandalóriaiak átszálltak Karath perancsnokihajójára a "Bátorra" Zayne, Saul Karath admirális, Carth Onasi hadnagy és Dallan Morvis megszöktek a Deadweighttal, Onasi hajójával és átszálltak Adasca hajójára az Örökségre. Eztán Carrickot bebörtönözték előző mesterével Lucien Draayyel, akit a Jedi Szövetség egyik alapítója Haazen küldött, hogy járjon utána Adascanak, aki Draay egy régi barátja volt. Miután Draay és Carrick megsemmisítették az őket felügyelő HK-47 droidokat, csatlakoztak Onasihez és Dyrehoz, hogy együtt eszeljenek ki egy tervet Adasca megállítására. Alek Carrickkel, Draayyel, Onasivel, Karathtal, Jarellel, Dyrel és Morvisszal megszökött az Örökség megfigyelőterméből, amit a kiszabadult exogothok elnyeltek megölve ezzel Adascát. Carth, Karath és Morvis a Deadweighten menekültek el, a többieknek más hajót kellett keresniük, mert Aleket megsebesítették az egyik dokkban. Aleket sokkolta, hogy Draay megtagadta tőlük a szállítást csak, hogy eljusson Carrickhoz, de a Moomo Williwaw, az ithoriai fejvadászhajó érkezése megváltoztatta a helyzetet. Alek eztán együtt utazott Carrickkel Tarisra, hogy segítse az ottani Ellenállást.
Mikor a Williwaw megérkezett Tarisra, néhány mandalóriai a hajó kódját kérdezte le, mivel most ők birtokolták ezt a bolygót. Dyre megadott nekik egy kódot, ezzel rávéve a mandalóriai hajókat, hogy hagyják őket leszállni a bolygón. Alek azt tanácsolta Carricknek, hogy a mandalóriai ruha segítségével, amit Dyretól kapott a Flashpointon repüljön ki a hajóból. Carrick a hátrakétát használva el is hagyta a hajót, a többiek pedig a hajóval szálltak le a bolygó felszínére. Alek később párbajba bonyolódott Jaraellel, amit a lány meg is nyert. A kis játék közelebb hozta őket egymáshoz újra. Alek elmondta Jaraelnek, hogy a Jedik óvakodnak mindenféle érzelmi kapcsolattól a Nagy Sith Háború óta. Alek szerelmes volt Jaraelbe, de az vonakodott az Alek Adascanak tett kijelentése miatt. Alek azt mondta neki, hogy kérdezze meg önmagát, hogy jó-e ez az időzítés, vagy most nem akar kapcsolatot.
[szerkesztés]
A Jedi Szövetség ellen
„Ez az amiért örülök, hogy engedélyezted az első megmozdulásomat- válaszolva a kihívásra, szükséges elkapnunk a revansiszta árulókat. Beleértve Aleket a Queliiről aki szörnyű tetteket követett el az Adasca affér idején, mint például Zayne Carrick megsegítése, jelentésemet befejeztem.”
―Lucien Draay
Alek mikor Jaraellel gyakorol.
Alek Jaraellel és Dyrel leszállt a Jebble bolygóra, hogy megmentse Zayne Carrickot, aki elhagyta a Tarist egy jedi lovaggal és árnyék Celeste Mornéval, hogy felkutassanak egy ősi Sith Amulettet, amit Muur Talizmán néven ismernek. Ezen a bolygón a mandalóriaiak alapítottak egy bázist, és azt tervezték, hogy innen szállják meg az Aldereaant, de a rakghoul pestis, hála a talizmánnak, végigsöpört a bázison, mutáns rakghoullá változtatva a mandalóriaiakat, amik általában Taris Alsóvárosában éltek. Mikor Alekék elhagyni készültek a bolygót, egy mandalóriai flotta érkezett meg Cassus Fettel, a mandalóriaiak első számú stratégájával az élen. Carrick figyelmeztette őket a pestisre. Cassus elég komolyan vette a figyelmeztetést, éppen ezért, amikor a Williwaw elhagyta a bolygót, szőnyegbombázást rendelt el a bázison és környékén. Morn valószínűleg ebben a bombázásban vesztette életét. Ezután Carrick emlékeztette Aleket, hogy még tartozik neki egy szívességgel a flashpointi események miatt, így arra kérte Aleket és a hajón lévő többi embert, hogy segítsenek neki megállítani a Jedi Szövetséget.
Mielőtt újra szétváltak volna, Alek azt mondta Carricknek, hogy hozzon bizonyítékot a Jedi Szövetség tetteiről a Jedi Nagytanácsnak. Nem sokkal ezután Lucien Draay, Carrick előző mestere széket kapott a Nagytanácsban. Draay a többi mester előtt kijelentette, hogy Revan meglátása rossz- rossz a Köztársaságnak, és a Jediknek. Első megmozdulása az lett volna, hogy eltűntesse a revansisztákat, beleértve Aleket és minden szakadár Jedit.
Alek amint "Malak kapitánynak" álcázza magát Coruscanton.
Amíg a Sith műtárgyakat kutatták, amelyeket a Szövetség őrzött az Odryn bolygón, Carrick elmagyarázta, hogy Alek a Coruscanton van Shel Jelavannal, akinek testvérét a Szövetség ölte meg, s hogy ez is a terve része. Alekék egy holografikus üzenetet küldtek Vandar Tokarenak és Vrook Lamarnak a Coruscanton. Akárhogy is, a revansiszták letartóztatása ellenére Alek elment hozzájuk mint "Malak kapitány", és kék tetoválással díszítette a fejét, hogy még felismerhetetlenebb legyen. Alek és Shel egy kocsmában találkoztak Vrook és Vandar mesterekkel, hogy megbeszéljék a padawan mészárlás körülményeit. Megbeszélésük után elmentek arra a pontra, ahol találkozót szerveztek meg Carrickkal és Hierogryphel. Alek biztosította Zaynet, hogy tisztázni fogja a nevét. Lamar azt mondta, hogy ha nyíltan megvádolnák Krynda Draayt, a Szövetség egyik alapítóját, az súlyosan felzaklatna a Jedi Rendet, mert akkor minden mestert kötelezhetnénk arra, hogy felálljon és gyónja meg bűneit az egész Rend előtt. Ebben a percben Xavar mester, a Szövetség egyik tagja jelent meg és Zayne és Hierogryph torkához fogta fénykardját. Xavar azonnal a Jedi Tanács elé vitte Carrickékat és felajánlotta, hogy mindent elmond a Szövetség terveiről és tetteiről és elfogadja a neki kiszabott büntetést egy feltétellel, hogy Krynda Draay teljes mentelmi jogot kapjon a büntetések alól. Eztán a Tanács elküldte Aleket a revansisztákhoz egy utolsó figyelmeztetéssel. Alek ekkor azt mondta Jaraelnek, hogy megtartja a Malak nevet a háború végéig.
[szerkesztés]
Álarc
„Meg voltak verve! Nem kellett volna megtenned! Egyikőtök tudta, de te nem hallgattál rá. Nem tudom a neved, de elfogadom az okod. Nem veszem le a maszkod amíg él az igazság, amíg a mandalóriaiak nem szenvednek vereséget, egyszer s mindenkorra. Így esküszik... Revan”
―Revan, a látomása után melyben a mandalóriaiak lemészárolják Cathart
Miután Malak elhagyta Coruscantot, csatlakozott Revanhoz a Catharon, aki még mindig a mandalóriai mészárlás körülményeit vizsgálta. Nemsokára Revant és Malakot megtalálta Vrook mester és néhány Jedi. Mikor találkoztak Revannal, Malakkal és a velük lévő revansisztákkal, felszólították őket, hogy hagyjanak fel a szándékaikkal, mert a mandalóriaiak elleni segítség nem a Jedik dolga. A beszélgetés alatt Revan észrevett egy mandalóriai maszkot a lábai mellett, és ekkor az összes jelen lévő Jedi látomást kapott a cathari mészárlásról. Látták a mandalóriaiakat amint a tengerbe terelik a lakosokat miután már legyőzték őket. Egy mandalóriai nő, akié Revan szerint a maszk volt, odalépett Cassus Fetthez, a támadás vezetőjéhez és azt mondta, hogy nem kell mindenkit megölniük. De Cassus azt mondta, hogy a Cathar egy folt és ő ki fogja szedni ezt a foltot a galaxis vásznáról. Eztán parancsot adott minden cathari hím és a nő megölésére.
A látomás után Revan dühbe gurult és üvölteni kezdett, hogy a mandalóriaiaknak nem kellett megölniük az összes lakost miután már legyőzték azokat. Revan felfogta, hogy a nő tudta ezt, ezért fölvette a mszkját és azt mondta, hogy addig nem veszi le az arcáról, amíg van igazság és a mandalóriaiak meg nem semmisülnek. Eztán Vrook mester hivatalosan is kijelentette, hogy Malak és Revan megtorlást kap majd, amiért belekeveredtek a Mandalóriai Háborúba. Malakot és Revant nemsokára tábornokká léptették elő a Köztársasági hadseregben.
Életrajzi adatok:Szülőbolygó
Quelii
Elhunyt
YE 3956 Csillag Kohó, a Rakata rendszer napja felett
Fizikai jellemzők
Faj
Ember
Nem
Férfi
Magasság
2 méter
Hajszín
nincs, előzőleg fekete
Szemszín
kék
Kibernetika
kibernetikus állkapocs
Kronológiai és politikai információk
Korszak(ok)
Régi Köztársaság kora
Hovatartozás Jedi Rend
Galaktikus Köztársaság
Sith
Sith Birodalom
Mester(ek) Zhar Lestin (Jedi mester)
Darth Revan (Sith mester)
Tanítvány(ok) Darth Bandon (Sith tanítvány)
Bastila Shan (Sith tanítvány)
Darth Krayt
"Szétroppantottam a Galaxis gerincét... Néha szét kell roppantani valamit, hogy újjáépíthessük. Ahogy az Erőt megzaboláztam, úgy fogom megzabolázni a Galaxist is, hogy megismerje a rendet. A tényleges munkám még csak most kezdődik."
Darth Krayt holokronjából
Ő a Darth Bane holokronja által eretneknek vélt sith mert nem követte Bane tanításait,és egy csomó tanítványa lett. A hatalom önmagáért létezik ham egosztod,felhigítodd.Csak ámítodd magad trónkövetelő.A rended egyszer még maga ellen és ellened is fordulhat Darth Bane holokronja Kraytnak.
Életrajzi adatok:Szülőbolygó
Tatooine
Fizikai jellemzők
Faj
Ember
Nem
Hím
Magasság
1.85 méter
Hajszín
barna
Szemszín barna
jobb: sárga (a sötét oldalon)
bal:kék (Yuuzhan Vong bioszem)
Kronológiai és politikai információk
Hovatartozás Taszken Portyázók
Jedi Rend
Galaktikus Köztársaság
Új Sith Rend
Darth Krayt Sith Birodalma
Mester(ek) Sharad Hett
Ki-Adi-Mundi
An'ya Kuro
XoXaan (holokron)
Tanítvány(ok) Bhat Jul (Jedi padawan)
Rengeteg sith
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése