A ruusani vérfürdő egyetlen Sith túlélője Darth Bane titokban elmenekült és egy új Sith rendet a lapított : egy mester és egy tanítvány létezhet ,se több se kevesebb. Ezt a döntést azért hozta meg hogy a Jedik ne fedezék fel őket.
Darth Sion
Darth Sion egy eltorzult roncs, akit csak a saját akaratereje tart egyben, és semmi más. Minden csontját összetörték, majd összerakták, az összepréselt csontjai állandóan megsértik a húsát és ez nagy fájdalmakkal jár neki, és csak az erős sötét oldala és a gyűlölete tartja életben.Darth Revan
Ha valaki járatos a régi kor Jedi- és Sith lovagjainak körében, akkor annak Ulic és Cay Qel-Droma, Nomi Sunrider, Exar Kun, Marka Ragnos, Freedon Nadd, Tott Donetta, Naga Sadow és Vodo-Siosk Baas mester mellett meg kell említenie Darth Revan nevét is. Revan születésének időpontja közel négyezer évvel a Galaktikus birodalom bukása előtt, Exar Kun bukása utáni második évtizedre tehető. Szülőbolygója, a Derilla közel található a Külső Peremhez. Revan családja középosztályú volt. Revanról - mint minden jediről - fiatal korában, körülbelül 7-8 évesen derült ki, hogy Erőérzékeny. Revant elvitték, hogy kiképezzék jedinek. Hosszú utazás után érkezett meg a coruscanti Jeditemplomba, ahol megkezdte tanulmányait. Mint minden fiatal Jedit, őt is Zhar, egy tapasztalt twi'lek jedimester, tanította. Revan ígéretes tanítványnak ígérkezett. Nagy volt a hatalma az Erőben, valamint tehetséges fénykard forgatónak tartották. Azonban nagy volt a tudás utáni éhsége, valamint egyáltalán nem volt türelmes. Sokat akart tudni. Az Jeditemplomban összebarátkozott egy fiatal jedivel, akit Malaknak hívtak. Revanhoz hasonlóan Malak is ígéretes tanítvány volt, de benne is nagy volt a tudás utáni vágy. A két jedi sokat járt Zhar mesterhez pótórákat venni. Zharnak már akkor kezdett feltűnni a két jedi tudásszomja, de nem tett ellene semmit.
Teltek, múltak az évek. Az idő múlásával Revanból és Malakból jedilovagok lettek. A mandalóriaik, akik Exar Kun bukása óta fenyegették a Köztársaságot, elkezdtek olyan bolygókat támadni, amelyek nem a Köztársaság hatásköre alá tartoztak. Célpontjaikat körültekintően választották meg, nehogy magukra haragítsák a Köztársaságot. A Köztársaság nem tett semmit, mondván: Nem az ő hatáskörük. Ez nagy hibának számított. A mandalóriaik készleteket halmoztak föl, hogy meg tudják támadni a Köztársaságot. Amikor elérkezőnek látták az időt, a mandalóriaiak egyszerre három rendszerben indítottak támadást a Köztársaság ellen. Háború robbant ki. Megkezdődött a Mandalóriai háború. A mandalóriaiak nem bizonyultak könnyű ellenfélnek. Sorra foglalták el a Köztársaság alá tartozó bolygókat. Kegyetlen és vad csatákkal győzték le sorra a Köztársaságot. A Jeditanács nem akart beleavatkozni a háborúba. Az akkorra már húszas éveit élő Revan másként vélekedett: Minél hamarabb indulni akart a mandalóriaiak ellen. A Jeditanács beleegyezése nélkül indult az ellenség ellen a Köztársaság egyik flottájának az élén.
Elsőként Malak csatlakozott hozzá a jedik közül. Ezek után számos fiatal Jedilovag csatlakozott Revan erőihez. Revan kitűnő parancsnoknak bizonyult. Jó stratégiai érzékkel megfordította a háború menetét. Ragyogó győzelmek sorozatok kezdődtek, amely az ő érdeme volt. Innentől a mandalóriaiakat sorra visszaszorították a köztársaságiak. Végül az egyesített köztársasági flotta végső vereséget mért a mandalóriai flottára a Külső peremnél. A háború véget ért. Revan és Malak ünnepelt hősök lettek.
Ezentúl a mandalóriaiak kisebb csoportokban fordultak elő a Galaxisban. Revan és Malak a megmaradt mandalóriai haderő után kutattak, amikor megszakadt velük a kapcsolat. Hosszú hónapok teltek el. Mindenki azt hitte, hogy az egész flottát valami katasztrófa érte. Néhányan látták őket egyes bolygókon felbukkanni. A Külső peremen hírtelen megjelent a flotta, élükön Revannal és Malakkal. Azonban már nem azok voltak, akik eltűntek annak idején. Revan és Malak áttért a Sötét oldalra. Állítólag megtaláltak valamit, amíg távol voltak, és ami a Sötét oldalra térítette őket. Revanból Sith mester lett, Malak pedig az ő tanítványának lépett elő.
A hősökből hódítók lettek. A Sith flotta kihasználta a Köztársaság háború utáni átmeneti gyengeségét, és új háborút indított. Ezzel kezdetét vette a Sith háború. A flotta egy részét azok a hajók alkották, amikkel Revan annak idején a mandalóriaik ellen küzdött. Azonban sok olyan hajó is volt köztük, amelynek új, szokatlan formája volt. A Sith flotta sorra győzte le a köztársaságot. Sok áruló köztársasági csapat állt át a Sithek oldalára, köztük Saul Karath, egy jó képességű, tapasztalt admirális, aki zászlóshajójával, a Leviathan-nal átállt Revan oldalára.
A háború hosszú időn keresztül zajlott. A sithek sorra foglalták el a Köztársaság bolygóit, győzték le seregeiket és flottáikat. A háború viszont nem csak a Köztársaság csapatait, hanem a jediket is tizedelte. Egy részük átállt a Sötét oldalra, a többit megölték. Jedik ezrei lelték halálukat a háború idején. Teljes volt a káosz. Egyre inkább úgy látszott, hogy az évezredek óta fennálló Köztársaság és a Jedi rend meg fog szűnni. A Jeditanács és a Köztársaság végül mindent egy lapra tett fel. Utolsó reménységükként elküldtek egy csapásmérő egységet.
A csapat élére egy tehetséges fiatal jedilány, Bastila Shan került. Zászlóshajójának, az Endar Spire-nak, Carth Onassi lett a főpilótája. Bastila egy különleges képességnek, a Harci meditációnak volt a birtokosa. Ezzel képes volt ő maga egy űrharc irányítójává válni. Carth a mandalóriai háború egyik hőse volt, valamint kitűnő pilóta és katona. Mellesleg Saul Karath volt a mentora. Carth nem csak azért volt rá dühös, mert mentora átállt a Sithekhez, hanem azért is, mert az admirális felelős családja megöléséért. Ez utóbbi az egyik Sith támadás során következett be, amit Karath vezetett. Carth bosszút esküdött. A köztársasági egység, közel a Külső peremhez, egy adott pillanatban megtámadta a Revan flottáját. Igaz, a Sithek túlerőben voltak, azonban Bastila Harci meditációja és Carth szakértelme rövid időn belűl térdre kényszeríttette őket. Csak két Sith hajó maradt meg: Revan zászlóshajója és a Leviathan, Malak hajója. Egy jedilovagokból és elit katonákból álló különítmény, élükön Bastilával és Carthal, bejutott Revan zászlóshajójába. Kegyetlen harc kezdődött a jedik és Sith lovagok, a köztársasági és Sith katonák között. Szintről szintre folyt az embertelen harc. A köztársaságiak, nagy harcok és veszteség árán, legyűrték a Sith védőket. A hídra elsőként Bastila jutott fel, ahol a Sith ruhát és maszkot viselő Darth Revan várta. Kis idő múlva újabb három jedi érkezett. A négy jedi felkattintotta fénykardját és elindultak Darth Revan felé. Darth Revan megpörgette vörös fénykardját és várta a támadást.
Azonban nem került sor harcra. Revant ekkor elérte Malak árulása. A Leviathan, Malak parancsára, tüzet nyitott Revan hajójára. Ez a tett a Sith mesteri cím, valamint hatalom megszerzése miatt történt. A Leviathan lövéseinek zöme a hidat érte. A támadás után a Leviathan elmenekült. Az hídon tartózkodó öt ember a támadást követően holtan esett össze, kivéve kettőt: Bastila és Revan életben maradtak. Revan haldoklott. Kis híján meghalt, de Bastila nem hagyta a sorsára. Az Erővel életben tartotta Revant, aminek hatására különleges kapcsolat alakult ki köztük. Revant elfogták a jedik. Azonban nem végezték ki, hanem az Erővel kitörölték a memóriáját és új személyazonosságot adtak neki. Az új személyazonosítás szerint Revan munkája köztársasági felderítő lett. Fő fegyvere a sugárvető, és csak végső esetben használ kardot harc közben. Új előtörténetet készítettek neki, amibe az is beletartozott, hogy sok bolygót bejárt már, valamint több nyelvet megtanult beszélni.
Hónapok teltek el. Mindenki azt hitte, hogy Darth Revan meghalt. Azt hirdették, hogy Bastila ölte meg. Ezért hősként tisztelték a lányt a köztársaságiak. Revan halálhíre azonban nem volt igaz, mert még mindig élt valahol a Galaxisban. Erről kevesen tudtak (pontosabban csak a jedik). Egy év múlva Revan az Endar Spireron kapott munkát. A Köztársaság biztos volt benne, hogy Revan halála véget vetett a háborúnak, és legyőzték a Sitheket. Azonban nem így történt: Darth Malak vette át a Sith erők irányítását. Ő lett az új Sith mester. Újjászervezte a Sith flottát, valamint hadserege sorait. A harcok kiújultak. Az öldöklés újult erővel folytatódott. A Taris nevű bolygó mellett a Sith flotta megtámadta az Endar Spire-t. A sithek célja Bastila elfogása volt. A támadás hírtelen történt, így Bastila nem tudta használni a Harci meditációt. A köztársaságiakat és a jediket rövid időn belűl felőrölték az Endar Spirera érkező Sith gyalogosok és lovagok. Folyamatos robbanások rázták az Endar Spire-t, a sziréna visított.
Revan éppen aludt, amikor a támadás megkezdődött, így meglepődve riadt fel. Hamarosan megérkezett a szobájába Trask Ungo zászlós. Az vázolta neki a helyzetet: Mindenáron meg kell védeniük Bastilát a sithektől. Revan felvette a Köztársasági felderítők egyenruháját, majd magához vette a hozzá tartozó felszerelését. Új emlékekkel, egyszerű, köztársasági felderítőként indult el Traskkal Bastila védelmére a hídhoz. Sorra legyőzték a velük szembe érkező Sith gyalogosokat. A hídra érve felfedezték, hogy Bastila nincs ott. Minden bizonnyal már elmenekült. Elindultak a mentőkabinokhoz.
Út közben viszont összetalálkoztak egy Sith lovaggal. Trask szembeszállt vele, míg Revan folytatta útját a mentőkabinokhoz. Traskot megölte a Sith lovag. Revannal kapcsolatot létesített Carth Onassi. Carth elnavigálta Revant a mentőkabinokhoz. Együtt hagyták el a felrobbanó Endar Spire-t.
A mentőkabin egyenesen Taris Felsővárosába csapódott. A becsapódáskor Revan súlyosan bevágta a fejét, amire öntudatlan állapotba került. Carth elvitte öt a helyszínről. Míg aléltan volt, Revan látott egy látomást, ahol egy nő Jedilovag küzdött egy Sith ellen (akkor még nem tudta, hogy Bastilát látta. Ez egy emléke volt abból az időkből, amikor még Sith volt (bár erről ő nem tudott).
Teltek, múltak az évek. Az idő múlásával Revanból és Malakból jedilovagok lettek. A mandalóriaik, akik Exar Kun bukása óta fenyegették a Köztársaságot, elkezdtek olyan bolygókat támadni, amelyek nem a Köztársaság hatásköre alá tartoztak. Célpontjaikat körültekintően választották meg, nehogy magukra haragítsák a Köztársaságot. A Köztársaság nem tett semmit, mondván: Nem az ő hatáskörük. Ez nagy hibának számított. A mandalóriaik készleteket halmoztak föl, hogy meg tudják támadni a Köztársaságot. Amikor elérkezőnek látták az időt, a mandalóriaiak egyszerre három rendszerben indítottak támadást a Köztársaság ellen. Háború robbant ki. Megkezdődött a Mandalóriai háború. A mandalóriaiak nem bizonyultak könnyű ellenfélnek. Sorra foglalták el a Köztársaság alá tartozó bolygókat. Kegyetlen és vad csatákkal győzték le sorra a Köztársaságot. A Jeditanács nem akart beleavatkozni a háborúba. Az akkorra már húszas éveit élő Revan másként vélekedett: Minél hamarabb indulni akart a mandalóriaiak ellen. A Jeditanács beleegyezése nélkül indult az ellenség ellen a Köztársaság egyik flottájának az élén.
Elsőként Malak csatlakozott hozzá a jedik közül. Ezek után számos fiatal Jedilovag csatlakozott Revan erőihez. Revan kitűnő parancsnoknak bizonyult. Jó stratégiai érzékkel megfordította a háború menetét. Ragyogó győzelmek sorozatok kezdődtek, amely az ő érdeme volt. Innentől a mandalóriaiakat sorra visszaszorították a köztársaságiak. Végül az egyesített köztársasági flotta végső vereséget mért a mandalóriai flottára a Külső peremnél. A háború véget ért. Revan és Malak ünnepelt hősök lettek.
Ezentúl a mandalóriaiak kisebb csoportokban fordultak elő a Galaxisban. Revan és Malak a megmaradt mandalóriai haderő után kutattak, amikor megszakadt velük a kapcsolat. Hosszú hónapok teltek el. Mindenki azt hitte, hogy az egész flottát valami katasztrófa érte. Néhányan látták őket egyes bolygókon felbukkanni. A Külső peremen hírtelen megjelent a flotta, élükön Revannal és Malakkal. Azonban már nem azok voltak, akik eltűntek annak idején. Revan és Malak áttért a Sötét oldalra. Állítólag megtaláltak valamit, amíg távol voltak, és ami a Sötét oldalra térítette őket. Revanból Sith mester lett, Malak pedig az ő tanítványának lépett elő.
A hősökből hódítók lettek. A Sith flotta kihasználta a Köztársaság háború utáni átmeneti gyengeségét, és új háborút indított. Ezzel kezdetét vette a Sith háború. A flotta egy részét azok a hajók alkották, amikkel Revan annak idején a mandalóriaik ellen küzdött. Azonban sok olyan hajó is volt köztük, amelynek új, szokatlan formája volt. A Sith flotta sorra győzte le a köztársaságot. Sok áruló köztársasági csapat állt át a Sithek oldalára, köztük Saul Karath, egy jó képességű, tapasztalt admirális, aki zászlóshajójával, a Leviathan-nal átállt Revan oldalára.
A háború hosszú időn keresztül zajlott. A sithek sorra foglalták el a Köztársaság bolygóit, győzték le seregeiket és flottáikat. A háború viszont nem csak a Köztársaság csapatait, hanem a jediket is tizedelte. Egy részük átállt a Sötét oldalra, a többit megölték. Jedik ezrei lelték halálukat a háború idején. Teljes volt a káosz. Egyre inkább úgy látszott, hogy az évezredek óta fennálló Köztársaság és a Jedi rend meg fog szűnni. A Jeditanács és a Köztársaság végül mindent egy lapra tett fel. Utolsó reménységükként elküldtek egy csapásmérő egységet.
A csapat élére egy tehetséges fiatal jedilány, Bastila Shan került. Zászlóshajójának, az Endar Spire-nak, Carth Onassi lett a főpilótája. Bastila egy különleges képességnek, a Harci meditációnak volt a birtokosa. Ezzel képes volt ő maga egy űrharc irányítójává válni. Carth a mandalóriai háború egyik hőse volt, valamint kitűnő pilóta és katona. Mellesleg Saul Karath volt a mentora. Carth nem csak azért volt rá dühös, mert mentora átállt a Sithekhez, hanem azért is, mert az admirális felelős családja megöléséért. Ez utóbbi az egyik Sith támadás során következett be, amit Karath vezetett. Carth bosszút esküdött. A köztársasági egység, közel a Külső peremhez, egy adott pillanatban megtámadta a Revan flottáját. Igaz, a Sithek túlerőben voltak, azonban Bastila Harci meditációja és Carth szakértelme rövid időn belűl térdre kényszeríttette őket. Csak két Sith hajó maradt meg: Revan zászlóshajója és a Leviathan, Malak hajója. Egy jedilovagokból és elit katonákból álló különítmény, élükön Bastilával és Carthal, bejutott Revan zászlóshajójába. Kegyetlen harc kezdődött a jedik és Sith lovagok, a köztársasági és Sith katonák között. Szintről szintre folyt az embertelen harc. A köztársaságiak, nagy harcok és veszteség árán, legyűrték a Sith védőket. A hídra elsőként Bastila jutott fel, ahol a Sith ruhát és maszkot viselő Darth Revan várta. Kis idő múlva újabb három jedi érkezett. A négy jedi felkattintotta fénykardját és elindultak Darth Revan felé. Darth Revan megpörgette vörös fénykardját és várta a támadást.
Azonban nem került sor harcra. Revant ekkor elérte Malak árulása. A Leviathan, Malak parancsára, tüzet nyitott Revan hajójára. Ez a tett a Sith mesteri cím, valamint hatalom megszerzése miatt történt. A Leviathan lövéseinek zöme a hidat érte. A támadás után a Leviathan elmenekült. Az hídon tartózkodó öt ember a támadást követően holtan esett össze, kivéve kettőt: Bastila és Revan életben maradtak. Revan haldoklott. Kis híján meghalt, de Bastila nem hagyta a sorsára. Az Erővel életben tartotta Revant, aminek hatására különleges kapcsolat alakult ki köztük. Revant elfogták a jedik. Azonban nem végezték ki, hanem az Erővel kitörölték a memóriáját és új személyazonosságot adtak neki. Az új személyazonosítás szerint Revan munkája köztársasági felderítő lett. Fő fegyvere a sugárvető, és csak végső esetben használ kardot harc közben. Új előtörténetet készítettek neki, amibe az is beletartozott, hogy sok bolygót bejárt már, valamint több nyelvet megtanult beszélni.
Hónapok teltek el. Mindenki azt hitte, hogy Darth Revan meghalt. Azt hirdették, hogy Bastila ölte meg. Ezért hősként tisztelték a lányt a köztársaságiak. Revan halálhíre azonban nem volt igaz, mert még mindig élt valahol a Galaxisban. Erről kevesen tudtak (pontosabban csak a jedik). Egy év múlva Revan az Endar Spireron kapott munkát. A Köztársaság biztos volt benne, hogy Revan halála véget vetett a háborúnak, és legyőzték a Sitheket. Azonban nem így történt: Darth Malak vette át a Sith erők irányítását. Ő lett az új Sith mester. Újjászervezte a Sith flottát, valamint hadserege sorait. A harcok kiújultak. Az öldöklés újult erővel folytatódott. A Taris nevű bolygó mellett a Sith flotta megtámadta az Endar Spire-t. A sithek célja Bastila elfogása volt. A támadás hírtelen történt, így Bastila nem tudta használni a Harci meditációt. A köztársaságiakat és a jediket rövid időn belűl felőrölték az Endar Spirera érkező Sith gyalogosok és lovagok. Folyamatos robbanások rázták az Endar Spire-t, a sziréna visított.
Revan éppen aludt, amikor a támadás megkezdődött, így meglepődve riadt fel. Hamarosan megérkezett a szobájába Trask Ungo zászlós. Az vázolta neki a helyzetet: Mindenáron meg kell védeniük Bastilát a sithektől. Revan felvette a Köztársasági felderítők egyenruháját, majd magához vette a hozzá tartozó felszerelését. Új emlékekkel, egyszerű, köztársasági felderítőként indult el Traskkal Bastila védelmére a hídhoz. Sorra legyőzték a velük szembe érkező Sith gyalogosokat. A hídra érve felfedezték, hogy Bastila nincs ott. Minden bizonnyal már elmenekült. Elindultak a mentőkabinokhoz.
Út közben viszont összetalálkoztak egy Sith lovaggal. Trask szembeszállt vele, míg Revan folytatta útját a mentőkabinokhoz. Traskot megölte a Sith lovag. Revannal kapcsolatot létesített Carth Onassi. Carth elnavigálta Revant a mentőkabinokhoz. Együtt hagyták el a felrobbanó Endar Spire-t.
A mentőkabin egyenesen Taris Felsővárosába csapódott. A becsapódáskor Revan súlyosan bevágta a fejét, amire öntudatlan állapotba került. Carth elvitte öt a helyszínről. Míg aléltan volt, Revan látott egy látomást, ahol egy nő Jedilovag küzdött egy Sith ellen (akkor még nem tudta, hogy Bastilát látta. Ez egy emléke volt abból az időkből, amikor még Sith volt (bár erről ő nem tudott).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése